Mind személyesebben, mind digitálisabban
Beszélgetés az év kihívásairól, a jövő lehetőségeiről Szenczi Györggyel, a GTMentor Group ügyvezető partnerével
Mindannyiunk számára különleges volt 2020. Te hogyan élted meg ezt az évet?
Rendhagyó évet hagyunk magunk mögött. Benne volt az elmúlt évek túlpörgésében, hogy előbb – utóbb valami más jön. És jött, tavasszal az első korona sokk. Mindannyiunk élete hirtelen megváltozott. Sokkoló volt, hogy egyik napról a másikra olyan helyzettel kerültünk szembe, amivel korábban nem.
Személyes élményem az évünkről, hogy épp Visegrádon voltam március közepén. Egy ürességtől kongó szállodában tartott tréningen arról beszélgettünk, hogy fel sem fogjuk, el sem tudjuk képzelni, mennyire nem fog korábbi életünk tovább menni. Miután hazamentünk, két napra rá bezártuk az országot. Március végére az összes személyes programunk törlésre került. Ez minden képzeletünket meghaladta.
Ezután éves terveinket elengedve, nagy energiaszinttel, erős összefogással próbáltunk az adott keretek között talpra állni. Ügyfeleinkkel együtt megtanultunk online keretek között dolgozni, miközben fejünkben még mindig a régi működés volt. Megszokott módszerekkel próbáltunk az új keretek között dolgozni.
Majd gyorsan eltelt a nyár, és ősszel rájöttünk, hogy ez az állapot maga az állandóság. Elmúlt az illúziónk, hogy ez csak átmeneti jelenség, hogy a hibrid üzemmód meg fog szűnni. Most sem tudjuk, hány hullámban és hány mutációban jön még ez, vagy egy másik vírus. Hullámzóan jönnek a jó és rossz hírek, a bizakodás és a felelem hírnökei. Rájöttünk, hogy a bizonytalansággal, újdonsült kereteinkkel hosszú távon együtt kell élnünk, a régi működés, gyakorlat soha nem fog visszatérni.
Sokunknak személyes élmény lett a vírus által hozott visszavonhatatlan veszteségekkel való szembesülés. Szeretteink, ismerőseink elvesztése, betegsége révén, vagy akár csak a megváltozott hétköznapok révén. A márciusi csoportomból is van sajnos, aki már nincs közöttünk.
Látjuk, hogy kisebb-nagyobb üzleti területek milyen károkat szenvedtek el. Romba dőlt többek között az idegenforgalom, az albérleti piac, nincsenek fesztiválok, és reménykedünk, hogy kedvenc éttermünk majd egyszer a régi kedves arcokkal nyit ki újra.
Sajnos ezek nem olyan területek, amelyeket csak úgy becsukunk és kinyitunk. Amit becsuktunk, azt a korábbi formájában már nem fogjuk viszont látni, hiába lesz majd folytatás. Ez az a változás, veszteség, mely sokunk számára véglegesen megérkezett. Tavasszal mérgelődtünk, ősszel beletörődtünk.
Hogyan nézzünk szembe mindezekkel a jövő évben?
Úgy gondolom, hogy a legfontosabb a tudatos továbblépés. A veszteség megélése mély stresszel jár, de ha képesek vagyunk elengedni ezeket, akkor megnyílik az út a továbblépésre. Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, lesz továbblépés, csak máshogy. Például a most megtanult személyes és online formákból álló hibrid üzemmódhoz kell kialakítani a működésünket, ehhez kell tartósan alkalmazkodni. El kell engedni a korábbi rutinokat, működési gyakorlatokat, újakat kell kialakítani, azokat bevezetni, stabilizálni. Már nem elég „kibekkelni”, hanem tartós megoldásokat kell találni, építkezni szükséges. Szerintem ez az év üzenete.
A korábbi rutinok, működési gyakorlatok elengedése mit fog hozni a szervezetek, a vállalati közösségek számára?
Újfajta kapcsolódásokat, új működési formákat, személyes és szervezeti szinten egyaránt.
Saját példánkat idézve ismét, föl sem merül, hogy nagy csoportoknak jelenléti rendezvényeket, tréningeket, konferenciákat szervezzünk. Több napos rendezvények helyett 3-4 órás online blokkokban gondolkozunk. Nagycsoportokat kisebb csoportokban, online összekötve tartunk. Új, virtuális csoportjaink tagjai az ország, vagy Európa különböző pontjairól csatlakoznak. A személyes találkozóktól való függés és a vírus együtt számunkra maga a veszteség. Ugyanakkor a digitalizáció és vírus együtt számunkra maga a nyereség.
Nap, mint nap megtapasztaljuk, hogy felértékelődött a személyes találkozók értéke, az ott elvégezhető munka megismételhetetlensége. Kivételes lehetőség személyesen együtt lenni, ezét meg kell becsülni ezeket a helyzeteket, sokkal jobban, mint korábban. Ritka kincs a személyes kapcsolat, ezért, ha megadatik, ott eredményesnek kell lenni. Veszteséglistára kerültek a sallangok. Az úgy csinálunk, “mintha” és a pávatáncok ideje lejárt. Mit kell csinálnunk? Nagy hatásfokú teammunkát, vezetői értekezleteket, közös alkalmakat, mert ritkák és kockázatosak. Az „eltöltöttünk 60 percet és nem haladtunk sehova” ez luxus. Nem engedhetjük meg magunknak, mert nem tudjuk, mikor tudunk legközelebb találkozni. Az eredményességnek ugyanakkor az is feltétele, hogy újfajta módszerekkel teremtsünk meg a szociális közelséget. Az egymásra való odafigyelés, egymás „megtartása” a közös munkára való képesség alapját adják. Ennek új helyet, formát kell találnunk a hétköznapokban.
Az aktualitása annak, hogy másként kell dolgozni az egekbe emelkedett. Az „ugyanazt mint eddig” helyett a „másképp, mint eddig” a fő üzenet. Fontos egymásra figyelni, és ebben az is benne van, hogy ha változtatni akarunk, akkor az érintettek személyes változási, adaptációs képességét kell megértenünk. A változáshoz való viszonyukat és azt, hogy épp hol tartanak. A vezetői munkában a személyes figyelem hihetetlen módon felértékelődik.
Azt mondtad „másképp, mint eddig”. Ti hogyan dolgoztok másképp?
Első és legfontosabb az érték-fókusz: együtt megyünk tovább. Együtt megyünk bele a változásba, együtt jövünk ki, közösen tanulunk, senkit nem hagyunk lemaradni. Ez adja a keretet. Ezen belül pedig két fő dologra figyelünk: személyességre és a digitalizációra.
Nagyon fontos a személyes alkalmak megbecsülése, a személyes figyelem, odafigyelés egymásra. Ehhez pedig a közös alkalmak minősége, módszeressége vezet: a szereptudatosság és a problémamegoldás fókusz.
A másik fő fejlődési terület a digitalizáció. A digitalizáció számunkra nem más, mint maga a tanulás. A digitalizáció által hozott technológiai lehetőségek megértése, használatba vétele személyes képességeinken múlik. Igyekszünk fittek maradni, havi egy új applikáció használatba vételével ez menni is fog. A digitalizáció másik eleme a változások tudatos segítése. A változás elfogadását, minél zökkenőmentesebb átmenetben támogatni munkatársainkat.
Mivel a személyes ünneplés lehetősége korlátozott, ebben az évben nem lesz ügyfeleinkkel közös ünneplés. Így ezt az alkalmat szeretném megragadni arra, hogy mindenkinek áldott, békés Karácsonyi Ünnepeket és örömteli Új Évet kívánjak!