Szoftver helyett „szoft” akadályok – Felkészülés a digitalizációs változásra 2.
A vállalati digitalizációs kezdeményezésekről szóló írásunk első részében bemutattuk azon kulcstényezőket, amelyek alapos megismerése nélkül nagy eséllyel kudarcra van ítélve egy digitális transzformáció. Az alapvető mozgatórugók, a felhasználói célcsoport és a kulcs stakeholderek pontos értése és bevonása azonban önmagában továbbra sem garantálja egy digitalizációs projekt sikerességét. Melyek azok a mögöttes tényezők, amelyek miatt nem működik a digitális átállás?
Bármilyen működésfejlesztési projekt indítása előtt érdemes áttekintenünk a lehetséges zsákutcákat és várható nehézségeket. A digitalizációval kapcsolatban a leggyakrabban előforduló tévedés az, hogy a transzformációs projekt kezdeményezői és vezetői alapvetően a technológiára fókuszálnak a felhasználói képességek helyett. Ekkor jellemzően a szoftver kerül a középpontba: funkciók, hozzáférések, útmutatók, profilkészítés, jelszókezelés, telepítés, bejelentkezés, hibajelzés – miközben a felhasználó munkatársak személyes ismeretei, készségei és az alkalmazás való környezete, helyzetei háttérbe szorulnak.
Azonban aki vezetett már digitalizációs projektet, az hamar rádöbbenhet, hogy a valós kihívás a felhasználók képességeinek fejlesztése – legtöbbször olyan szoft (puha) készségeké, mint a személyes időgazdálkodás és napi feladatkezelés, kommunikáció, visszajelzés és együttműködés, digitális tájékozottság. Az alapvető félreértés hátterében rendszerint az a hiedelem áll, miszerint a digitalizáció során ugyanazt csináljuk, csak elektronikus formában. Ez azonban szinte sosincs így: a digitalizáció egy másodfokú változás, amelynek jellemzője, hogy nem „ugyanazt csináljuk, csak jobban” (elsőfokú változás), hanem megváltoznak a működési folyamataink is („jobbat csinálunk és másképp”).
A digitalizáció lényegében eggyel érettebb közös munkakultúrát igényel. Ez pedig alapvetően emberi tényező: frappáns megfogalmazásban eszerint a legtöbb digitalizáció alapját képező valamely szoftverből általában csak a „szoft” az igazi kihívás. Kiválóan alátámasztja ezt az állítást a Digiméter 2023-as felmérése, amely egyértelműen megfogalmazza és hangsúlyozza a cégvezető és a szervezet szerepét a digitalizációs projektek sikerében: támogató vezetés és szervezeti kultúra hiányában jellemzően elhalnak ezen kezdeményezések.
A GTMentor tapasztalatai egybevágnak ezzel: a változás kulcsa lényegében a felhasználók napi szintű munkavégzésének változása, hiszen a digitalizáció valójában a használaton keresztül valósul meg. Éppen ezért egy-egy átfogó, kampányszerű, jellemzően online vagy frontális oktatás nem elegendő a munkatársak (akár évek alatt rögzült) szokásainak, napi gyakorlatának megváltozásához. Egy digitális transzformációs projekt éppen ezért mélyebb, körültekintőbb előkészítést és tervezést igényel.
Cikksorozatunk következő, harmadik részében három olyan aspektust vizsgálunk meg, amelyek mentén egy digitalizációs projekt az adott szerveztre szabható.
Érintett vagy digitalizációs változásban? Ha érdekel a teljes, digitalizációs változásra felkészítő módszertanunk, vedd fel velünk a kapcsolatot!